Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɟeːkeːɲ]

Főnév

gyékény

  1. (növénytan) Egy növényfaj (Typha).
  2. A növény szálaiból készült fonat.

Etimológia

Egy ótörök *jikän szóból.

Fordítások

Ragozás

gyékény ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset gyékény gyékények
tárgyeset gyékényt gyékényeket
részes eset gyékénynek gyékényeknek
-val/-vel gyékénnyel gyékényekkel
-ért gyékényért gyékényekért
-vá/-vé gyékénnyé gyékényekké
-ig gyékényig gyékényekig
-ként gyékényként gyékényekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben gyékényben gyékényekben
-on/-en/-ön gyékényen gyékényeken
-nál/-nél gyékénynél gyékényeknél
-ba/-be gyékénybe gyékényekbe
-ra/-re gyékényre gyékényekre
-hoz/-hez/-höz gyékényhez gyékényekhez
-ból/-ből gyékényből gyékényekből
-ról/-ről gyékényről gyékényekről
-tól/-től gyékénytől gyékényektől
gyékény birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én gyékényem gyékényeim
a te gyékényed gyékényeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
gyékénye gyékényei
a mi gyékényünk gyékényeink
a ti gyékényetek gyékényeitek
az ő gyékényük gyékényeik