hág

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈhaːɡ]

Ige

hág

1. Felmászik.
2. (a nap) Feljebb megy.
3. (mén, bika stb.) Nemi közösülés céljából a két mellső lábával a nőstény hátára áll.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. komi kai (кайны).

Származékok

• (igekötős alakok): | áthág | 

Fordítások

• cigány: chágijel (rom), cságijél (rom)