hárfa

Hárfázó

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈhaːrfɒ]

Főnév

hárfa

1. (zene) A hárfa egy pengetős hangszer. Az emberiség egyik legősibb hangszere, amely feltehetőleg Egyiptomból vagy Mezopotámiából származik. Az ókori világ legkedveltebb, legelterjedtebb hangszereinek egyike.

Fordítások

Tartalom

angol: harp (en) szerbhorvát: harfa (sh) nn cseh: harfa (cs) nn dán: harpe (da) eszperantó: harpo (eo) finn: harppu (fi) francia: harpe (fr) nn görög: άρπα (el) nn (árpa) héber: נֵבֶל‎ (he) (nével) hiligaynon: arpa holland: harp (nl) nn szerbhorvát: harfa (sh) nn izlandi: harpa (is) kínai: 豎琴 (zh), 竖琴 (zh) (shùqín) lengyel: harfa (pl) nn német: Harfe (de) nn

norvég: harpe (no) hn or nn olasz: arpa (it) nn orosz: арфа (ru) nn (arfa) örmény: տավիղ (hy) (tavił) román: harfă (ro) nn skót gael: clàrsach (gd) nn, troman (gd) hn, troman-ciùil (gd) hn spanyol: arpa (es) nn svéd: harpa (sv) kn szerbhorvát: харфа (sh) nn szlovén: harfa (sl) nn török: arp (tr) walesi: telyn (cy) nn