Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɒloɡeːn]

Melléknév

halogén

  1. Sóképző (elem, mint a bróm, a jód vagy a klór).
  2. Ilyen sóképző elem gőzével töltött (pl. lámpa, világítótest).

Etimológia

A szó előtagja a halsz (a.m. só) szóból. Az utótag az okozó, kiváltó jelentésű gén.