Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɒtaːr]

Főnév

határ

  1. Tárgyak elválasztására szolgáló valós vagy képzeletbeli vonal.
  2. Földrajzi tájegységek jellegváltozásának megfelelő, természetes elkülönítésre alkalmas sáv, vagy politikai területek közt mesterségesen megállapított választóvonal.

Fordítások

Ragozás

határ ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset határ határok
tárgyeset határt határokat
részes eset határnak határoknak
-val/-vel határral határokkal
-ért határért határokért
-vá/-vé határrá határokká
-ig határig határokig
-ként határként határokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben határban határokban
-on/-en/-ön határon határokon
-nál/-nél határnál határoknál
-ba/-be határba határokba
-ra/-re határra határokra
-hoz/-hez/-höz határhoz határokhoz
-ból/-ből határból határokból
-ról/-ről határról határokról
-tól/-től határtól határoktól
határ birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én határom határaim
a te határod határaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
határa határai
a mi határunk határaink
a ti határotok határaitok
az ő határuk határaik

Származékok

Szókapcsolatok

További információk

  • határ - A magyar nyelv értelmező szótára
  • határ - Új magyar etimológiai szótár
  • határ - Szótár.net (hu-hu)
  • határ - DeepL Translator (hu-de)
  • határ - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • határ - Google Translate (hu-en)
  • határ - Akadémiai helyesírási szótár
  • határ - Wikipédia (magyar)