hava
hava, v | ||||
szám | egyes szám | többes szám | ||
személy | első | második | harmadik | mind |
Kijelentő mód | eg | tú | hann / hon tað |
vit, tit, teir / tær / tey tygum |
Jelen | havi | hevur | hevur | hava |
Múlt | hevdi | hevdi | hevdi | høvdu |
Felszólító mód | tú | tit | ||
Jelen | — | hav ! | — | havið ! |
Főnévi igenév | hava | |||
Jelen idejű melléknévi igenév | havandi | |||
Múlt idejű melléknévi igenév a7 | havdur | |||
Supinum | havt |
Ige
hava (segédige)
- birtokol, van neki valamije
Lásd még
- eiga - birtokol
Főnév
hava
Etimológia
Arab eredetű szó.