honfoglalás
Kiejtés
- IPA: [ ˈhoɱfoɡlɒlaːʃ]
Főnév
honfoglalás
- Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Etimológia
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | honfoglalás | honfoglalások |
tárgyeset | honfoglalást | honfoglalásokat |
részes eset | honfoglalásnak | honfoglalásoknak |
-val/-vel | honfoglalással | honfoglalásokkal |
-ért | honfoglalásért | honfoglalásokért |
-vá/-vé | honfoglalássá | honfoglalásokká |
-ig | honfoglalásig | honfoglalásokig |
-ként | honfoglalásként | honfoglalásokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | honfoglalásban | honfoglalásokban |
-on/-en/-ön | honfoglaláson | honfoglalásokon |
-nál/-nél | honfoglalásnál | honfoglalásoknál |
-ba/-be | honfoglalásba | honfoglalásokba |
-ra/-re | honfoglalásra | honfoglalásokra |
-hoz/-hez/-höz | honfoglaláshoz | honfoglalásokhoz |
-ból/-ből | honfoglalásból | honfoglalásokból |
-ról/-ről | honfoglalásról | honfoglalásokról |
-tól/-től | honfoglalástól | honfoglalásoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | honfoglalásom | honfoglalásaim |
a te | honfoglalásod | honfoglalásaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
honfoglalása | honfoglalásai |
a mi | honfoglalásunk | honfoglalásaink |
a ti | honfoglalásotok | honfoglalásaitok |
az ő | honfoglalásuk | honfoglalásaik |