Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈiɡɒziːtaːʃ]

Főnév

igazítás

Etimológia

igazít +‎ -ás

Ragozás

igazítás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset igazítás igazítások
tárgyeset igazítást igazításokat
részes eset igazításnak igazításoknak
-val/-vel igazítással igazításokkal
-ért igazításért igazításokért
-vá/-vé igazítássá igazításokká
-ig igazításig igazításokig
-ként igazításként igazításokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben igazításban igazításokban
-on/-en/-ön igazításon igazításokon
-nál/-nél igazításnál igazításoknál
-ba/-be igazításba igazításokba
-ra/-re igazításra igazításokra
-hoz/-hez/-höz igazításhoz igazításokhoz
-ból/-ből igazításból igazításokból
-ról/-ről igazításról igazításokról
-tól/-től igazítástól igazításoktól
igazítás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én igazításom igazításaim
a te igazításod igazításaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
igazítása igazításai
a mi igazításunk igazításaink
a ti igazításotok igazításaitok
az ő igazításuk igazításaik