Kiejtés

  • IPA: [ ˈikɛr]

Főnév

iker

  1. Egy anyának nagyjából ugyanabban az időben megszületett két vagy több gyermekéből az egyik.

Etimológia

  • Egy ótörök *ikir > *ikiz szóból, vö. modern török ikiz.
  • Tkp. *ikiro, egy altaji szó, vö. mongol ихэр.
  • A szó alapja valószínűleg az altaji *ika számnév (a.m. kettő), vö. modern török iki.
  • A szó a csuvas nyelvben melléknévként van meg, vö. йӗкӗр.
  • Hasonló átvételek más finnugor nyelvben is előfordulnak, vö. mari йыгыр.
  • A szó alapja más finnugor nyelvekben is a kettő számnév, vö. finn kaksonen < kaksi.
  • A szó alapja más nyelvekben is a kettő számnév, vö. angol twin < two vagy cseh dvojče < dva.

Fordítások

Származékok

Ige

iker

  1. kérdezősködik