impetigo
Kiejtés
- IPA: [ ˈimpɛtiɡo]
Főnév
impetigo
- (gyógyszertan) Az ótvar, vagy orvosi nevén impetigo, egy rendkívül fertőző, elsősorban gyermekek körében gyakori bőrfertőzés, amelyet általában a Staphylococcus aureus vagy a Streptococcus pyogenes baktérium okoz. Ez a betegség a bőr felszíni rétegeit érinti, és gyakran sérült vagy irritált bőrfelületeken alakul ki, például vágások, horzsolások vagy rovarcsípések helyén.
Tünetek
Az ótvar tünetei a fertőzés típusától függően eltérőek lehetnek:
1. Nem hólyagos ótvar (impetigo contagiosa):
- Kezdeti tünetek: Apró, vörös foltok, amelyek gyorsan pörkké válnak.
- Jellemzők: Aranysárga, mézhez hasonló, vastag pörkök a bőrfelületen.
- Előfordulási helyek: Elsősorban az arc, különösen az orr és a száj körül, de más testrészeken is megjelenhet.
- Társuló tünetek: Néha viszketéssel jár, de fájdalom ritkán fordul elő.
2. Hólyagos ótvar (bullózus impetigo):
- Kezdeti tünetek: Hólyagok alakulnak ki, amelyek átlátszó vagy zavaros folyadékkal vannak tele.
- Jellemzők: A hólyagok felnyílhatnak, hátrahagyva vörös, nedvedző bőrfelületeket.
- Előfordulási helyek: Gyakran törzsön, karokon és lábakon jelenik meg.
- Társuló tünetek: Égő érzés, néha enyhe fájdalom.
Átvitel
Az ótvar könnyen terjed emberről emberre: - Közvetlen érintkezéssel: Fertőzött bőrfelülettel való érintkezés. - Közvetett úton: Fertőzött tárgyakkal, például törölközőkkel, ágyneművel vagy ruházattal. - Sérült bőrön keresztül: A baktériumok sérült vagy irritált bőrfelületeken keresztül jutnak be.
A betegség különösen gyorsan terjed zsúfolt környezetben, például óvodákban vagy iskolákban.
Diagnózis
Az ótvar diagnózisa általában klinikai vizsgálaton alapul: - Bőrtünetek elemzése: A jellegzetes pörkök és hólyagok alapján azonosítható. - Baktériumtenyésztés: Súlyos vagy visszatérő esetekben mintát vehetnek a fertőzött bőrfelületről, hogy azonosítsák a kórokozót és meghatározzák az antibiotikum-érzékenységet.
Kezelés
1. Helyi kezelés:
- Antibiotikumos kenőcsök: A mupirocin és a fusidinsav a leggyakrabban alkalmazott helyi szerek.
- A kenőcsöt az érintett területre naponta 2-3 alkalommal kell felvinni.
- Sebtisztítás: Az érintett bőrfelület gyengéd lemosása meleg vízzel és szappannal, majd a pörkök eltávolítása szükség esetén.
2. Súlyosabb esetekben:
- Szisztémás antibiotikumok: Ha a fertőzés nagy kiterjedésű vagy nem reagál a helyi kezelésre, szájon át szedhető antibiotikumokat írhatnak fel, például penicillin-származékokat vagy cefalosporinokat.
Megelőzés
- Higiénia:
- Gyakori kézmosás szappannal.
- A fertőzött személy törölközőit, ruházatát elkülönítve kell mosni.
- Körömápolás:
- Rövid körmök segítenek elkerülni a viszkető bőr felvakarását, ami a fertőzés terjedéséhez vezethet.
- Sebkezelés:
- Sérült bőrfelületek tisztán tartása és fertőtlenítése.
- Kerülni kell a zsúfolt helyeket, különösen, ha valaki már fertőzött.
Kockázati tényezők
- Gyermekkor: Az ótvar leggyakrabban 2–6 éves gyermekek körében fordul elő.
- Bőrproblémák: Ekcéma, rovarcsípések vagy más bőrbetegségek növelik a fertőzés kockázatát.
- Meleg, nedves környezet: Ilyen körülmények között a baktériumok gyorsabban szaporodnak.
- Immunhiányos állapotok: Gyengült immunrendszer esetén a fertőzés esélye nő.
Lehetséges szövődmények
Az ótvar általában nem jár komoly következményekkel, de ritka esetekben előfordulhatnak: - Hegképződés: Hosszan fennálló vagy elhanyagolt fertőzések esetén. - Cellulitisz: A fertőzés mélyebb bőrrétegekre terjedhet. - Poststreptococcalis glomerulonephritis: Ritka esetben a Streptococcus fertőzés vesegyulladást okozhat.
Összegzés
Az ótvar egy gyakori, de könnyen kezelhető bőrfertőzés, amely megfelelő higiénés intézkedésekkel és időben megkezdett kezeléssel gyorsan gyógyítható. A fertőzés megelőzése érdekében kiemelten fontos a rendszeres kézmosás és a személyes higiénia fenntartása.