Kiejtés

  • IPA: /ɛ̃.pʁɔ̃p.ty/

Főnév

impromptu hn (plural impromptus)

  1. rögtönzés

Melléknév

impromptu (nőnem impromptue, hímnem tsz. impromptus, nőnem tsz. impromptues)

  1. rögtönzött

Határozószó

impromptu

  1. rögtönözve