Kiejtés

  • IPA: [ ˈirːitaːlaːʃ]

Főnév

irritálás

  1. ingerlés, idegesít, nyugtalanít

Etimológia

irritál +‎ -ás

Fordítások

Ragozás

irritálás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset irritálás irritálások
tárgyeset irritálást irritálásokat
részes eset irritálásnak irritálásoknak
-val/-vel irritálással irritálásokkal
-ért irritálásért irritálásokért
-vá/-vé irritálássá irritálásokká
-ig irritálásig irritálásokig
-ként irritálásként irritálásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben irritálásban irritálásokban
-on/-en/-ön irritáláson irritálásokon
-nál/-nél irritálásnál irritálásoknál
-ba/-be irritálásba irritálásokba
-ra/-re irritálásra irritálásokra
-hoz/-hez/-höz irritáláshoz irritálásokhoz
-ból/-ből irritálásból irritálásokból
-ról/-ről irritálásról irritálásokról
-tól/-től irritálástól irritálásoktól
irritálás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én irritálásom irritálásaim
a te irritálásod irritálásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
irritálása irritálásai
a mi irritálásunk irritálásaink
a ti irritálásotok irritálásaitok
az ő irritálásuk irritálásaik