Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈisaːk]

Főnév

iszák

  1. (régies) tarisznya, különösen nyeregre való. Régebben csak a két részből álló tarisznyát hítták igy, melynek egyik része elül, másik része hátul fityegett (déli szláv bizag, középlatin bisaccia, bisaccus, vagyis bi-saccus, kettős zsák.