kétalakúság
Kiejtés
- IPA: [ ˈkeːtɒlɒkuːʃaːɡ]
Főnév
kétalakúság
- Az a jelenség, hogy valaminek két alakja van.
Etimológia
Szókapcsolatok
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | kétalakúság | kétalakúságok |
tárgyeset | kétalakúságot | kétalakúságokat |
részes eset | kétalakúságnak | kétalakúságoknak |
-val/-vel | kétalakúsággal | kétalakúságokkal |
-ért | kétalakúságért | kétalakúságokért |
-vá/-vé | kétalakúsággá | kétalakúságokká |
-ig | kétalakúságig | kétalakúságokig |
-ként | kétalakúságként | kétalakúságokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | kétalakúságban | kétalakúságokban |
-on/-en/-ön | kétalakúságon | kétalakúságokon |
-nál/-nél | kétalakúságnál | kétalakúságoknál |
-ba/-be | kétalakúságba | kétalakúságokba |
-ra/-re | kétalakúságra | kétalakúságokra |
-hoz/-hez/-höz | kétalakúsághoz | kétalakúságokhoz |
-ból/-ből | kétalakúságból | kétalakúságokból |
-ról/-ről | kétalakúságról | kétalakúságokról |
-tól/-től | kétalakúságtól | kétalakúságoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | kétalakúságom | kétalakúságaim |
a te | kétalakúságod | kétalakúságaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
kétalakúsága | kétalakúságai |
a mi | kétalakúságunk | kétalakúságaink |
a ti | kétalakúságotok | kétalakúságaitok |
az ő | kétalakúságuk | kétalakúságaik |