kóc

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkoːt͡s]

Főnév

kóc

1. a kukoricacső végéből kiálló bajusz szálai

Etimológia

Egy szláv *klok szóból.

Származékok

• kócos

Fordítások

• angol: oakum (en)
• német: Werg (de) sn