kólya
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈkoːjɒ]
Főnév
kólya
- (elavult) Taligaszerű kis kocsi.
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | kólya | kólyák |
tárgyeset | kólyát | kólyákat |
részes eset | kólyának | kólyáknak |
-val/-vel | kólyával | kólyákkal |
-ért | kólyáért | kólyákért |
-vá/-vé | kólyává | kólyákká |
-ig | kólyáig | kólyákig |
-ként | kólyaként | kólyákként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | kólyában | kólyákban |
-on/-en/-ön | kólyán | kólyákon |
-nál/-nél | kólyánál | kólyáknál |
-ba/-be | kólyába | kólyákba |
-ra/-re | kólyára | kólyákra |
-hoz/-hez/-höz | kólyához | kólyákhoz |
-ból/-ből | kólyából | kólyákból |
-ról/-ről | kólyáról | kólyákról |
-tól/-től | kólyától | kólyáktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | kólyám | kólyáim |
a te | kólyád | kólyáid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
kólyája | kólyái |
a mi | kólyánk | kólyáink |
a ti | kólyátok | kólyáitok |
az ő | kólyájuk | kólyáik |
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)