kóricál
Kiejtés
- IPA: [ ˈkoːrit͡saːl]
Ige
kóricál
- (tájszó) Kószál.
Ragozás
kóricál ragozása
Főnévi igenév | kóricálni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Befejezett melléknévi igenév | kóricált | |||||||
Folyamatos melléknévi igenév | kóricáló | |||||||
Beálló melléknévi igenév | - | |||||||
Határozói igenév | kóricálva | |||||||
Ható ige | kóricálhat | |||||||
én | te | ő, ön, maga | mi | ti | ők, önök, maguk | |||
Kijelentő mód | Jelen idő | Alanyi | kóricálok | kóricálsz | kóricál | kóricálunk | kóricáltok | kóricálnak |
Tárgyas | Tárgyatlan ige. Nincs tárgyas ragozása. | |||||||
Múlt idő | Alanyi | kóricáltam | kóricáltál | kóricált | kóricáltunk | kóricáltatok | kóricáltak | |
Tárgyas | - | |||||||
Feltételes mód | Jelen idő | Alanyi | kóricálnék | kóricálnál | kóricálna | kóricálnánk | kóricálnátok | kóricálnának |
Tárgyas | - | |||||||
Felszólító mód | Jelen idő | Alanyi | kóricáljak | kóricálj vagy kóricáljál |
kóricáljon | kóricáljunk | kóricáljatok | kóricáljanak |
Tárgyas | - | |||||||
Főnévi igenév ragozása | kóricálnom | kóricálnod | kóricálnia | kóricálnunk | kóricálnotok | kóricálniuk |
- 5