kötelék

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkøtɛleːk]

Főnév

kötelék

1. (ritka) Amivel valakit, valamit meg- vagy összekötöttek.

   Megoldja a köteléket.

2. (tájszó) Kötés a sebre.
3. (választékos) Vérségi, társadalmi vagy lelki kapcsolat.

   rokoni kötelék

   gyengéd kötelék fűzi valakihez (szerelmes belé, szerelmi viszonyban van vele)

4. (sajtónyelvi) Országok, illetve népek közötti összetartozás szervezeti formája.

   A magyarság kiszakadt a nomád népek kötelékéből.

5. (hivatalos) Szervezet, közület, stb. személyi állománya.

   A hadsereg kötelékébe lépett.

6. (katonai) Több alegységből álló, zárt, szervezett alakulat.

   A gépek kötelékben repülnek.

Etimológia

köt +‎ -e-

Fordítások

Tartalom

angol: bond (en) német: Band (de) sn, Eheband (de) sn, Verband (de) hn (katonai)

Ragozás

kötelék ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kötelék	kötelékek
tárgyeset	köteléket	kötelékeket
részes eset	köteléknek	kötelékeknek
-val/-vel	kötelékkel	kötelékekkel
-ért	kötelékért	kötelékekért
-vá/-vé	kötelékké	kötelékekké
-ig	kötelékig	kötelékekig
-ként	kötelékként	kötelékekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kötelékben	kötelékekben
-on/-en/-ön	köteléken	kötelékeken
-nál/-nél	köteléknél	kötelékeknél
-ba/-be	kötelékbe	kötelékekbe
-ra/-re	kötelékre	kötelékekre
-hoz/-hez/-höz	kötelékhez	kötelékekhez
-ból/-ből	kötelékből	kötelékekből
-ról/-ről	kötelékről	kötelékekről
-tól/-től	köteléktől	kötelékektől

kötelék birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kötelékem	kötelékeim
a te	köteléked	kötelékeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	köteléke	kötelékei
a mi	kötelékünk	kötelékeink
a ti	köteléketek	kötelékeitek
az ő	kötelékük	kötelékeik

Gyakoriság

• 2

Forrás

• Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)