Kiejtés

  • IPA: [ ˈkøvɛt͡ʃːeːɡ]

Főnév

követség

  1. Egy ország hivatalos állandó képviselete egy másik országban.

Etimológia

követ +‎ -ség

Származékok

Fordítások

Ragozás

követség ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset követség követségek
tárgyeset követséget követségeket
részes eset követségnek követségeknek
-val/-vel követséggel követségekkel
-ért követségért követségekért
-vá/-vé követséggé követségekké
-ig követségig követségekig
-ként követségként követségekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben követségben követségekben
-on/-en/-ön követségen követségeken
-nál/-nél követségnél követségeknél
-ba/-be követségbe követségekbe
-ra/-re követségre követségekre
-hoz/-hez/-höz követséghez követségekhez
-ból/-ből követségből követségekből
-ról/-ről követségről követségekről
-tól/-től követségtől követségektől
követség birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én követségem követségeim
a te követséged követségeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
követsége követségei
a mi követségünk követségeink
a ti követségetek követségeitek
az ő követségük követségeik