kapál

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkɒpaːl]

Ige

kapál

1. Földet éles szerszámmal fellazít.

Etimológia

Egy szláv *kopati szóból (a.m. ás).

Származékok

• (igekötős alakok): | megkapál | 

Fordítások

• bolgár: копае (bg) (kopae)
• cigány: kápálinyi (rom)