keltezés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkɛltɛzeːʃ]

Főnév

keltezés

1. Levél, küldemény kiadásának vagy érkezésének dátuma.

Etimológia

keltez +‎ -és

Fordítások

Tartalom

német: Datierung (de) nn, Datum (de) sn

Ragozás

keltezés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	keltezés	keltezések
tárgyeset	keltezést	keltezéseket
részes eset	keltezésnek	keltezéseknek
-val/-vel	keltezéssel	keltezésekkel
-ért	keltezésért	keltezésekért
-vá/-vé	keltezéssé	keltezésekké
-ig	keltezésig	keltezésekig
-ként	keltezésként	keltezésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	keltezésben	keltezésekben
-on/-en/-ön	keltezésen	keltezéseken
-nál/-nél	keltezésnél	keltezéseknél
-ba/-be	keltezésbe	keltezésekbe
-ra/-re	keltezésre	keltezésekre
-hoz/-hez/-höz	keltezéshez	keltezésekhez
-ból/-ből	keltezésből	keltezésekből
-ról/-ről	keltezésről	keltezésekről
-tól/-től	keltezéstől	keltezésektől

keltezés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	keltezésem	keltezéseim
a te	keltezésed	keltezéseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	keltezése	keltezései
a mi	keltezésünk	keltezéseink
a ti	keltezésetek	keltezéseitek
az ő	keltezésük	keltezéseik