Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛn]

Tárgyas ige

ken

  1. Mázol; valamivel bevon.

Fordítások

Származékok

Afrikaans

Főnév

ken

  1. áll

Etimológia

A holland kin szóból.

Afrikaans

Ige

ken

  1. ismer

Etimológia

A holland kennen igéből.

Mandarin kínai

Pinjin átírás

ken

  1. kēn nem sztenderd írásmódja
  2. kěn nem sztenderd írásmódja
  3. kèn nem sztenderd írásmódja