Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛntɒur]

Főnév

kentaur

  1. (mitológia) Félig ember, félig ló lények a görög mitológiában. Jellemük szerint vad, a törvényeket nem ismerő, barátságtalan lények, akik nem tudnak uralkodni állati vágyaikon.

Fordítások