Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛvɛreːk]

Főnév

keverék

  1. Több anyag összekeverve.

Etimológia

kever +‎ ék

Származékok

Fordítások

Ragozás

keverék ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset keverék keverékek
tárgyeset keveréket keverékeket
részes eset keveréknek keverékeknek
-val/-vel keverékkel keverékekkel
-ért keverékért keverékekért
-vá/-vé keverékké keverékekké
-ig keverékig keverékekig
-ként keverékként keverékekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben keverékben keverékekben
-on/-en/-ön keveréken keverékeken
-nál/-nél keveréknél keverékeknél
-ba/-be keverékbe keverékekbe
-ra/-re keverékre keverékekre
-hoz/-hez/-höz keverékhez keverékekhez
-ból/-ből keverékből keverékekből
-ról/-ről keverékről keverékekről
-tól/-től keveréktől keverékektől
keverék birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én keverékem keverékeim
a te keveréked keverékeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
keveréke keverékei
a mi keverékünk keverékeink
a ti keveréketek keverékeitek
az ő keverékük keverékeik