Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkilint͡ʃ]

Főnév

kilincs

  1. Egyszerű zárszerkezet, ajtó, ablak kinyitásához.

Fordítások

Ragozás

kilincs ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kilincs kilincsek
tárgyeset kilincset kilincseket
részes eset kilincsnek kilincseknek
-val/-vel kilinccsel kilincsekkel
-ért kilincsért kilincsekért
-vá/-vé kilinccsé kilincsekké
-ig kilincsig kilincsekig
-ként kilincsként kilincsekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kilincsben kilincsekben
-on/-en/-ön kilincsen kilincseken
-nál/-nél kilincsnél kilincseknél
-ba/-be kilincsbe kilincsekbe
-ra/-re kilincsre kilincsekre
-hoz/-hez/-höz kilincshez kilincsekhez
-ból/-ből kilincsből kilincsekből
-ról/-ről kilincsről kilincsekről
-tól/-től kilincstől kilincsektől
kilincs birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kilincsem kilincseim
a te kilincsed kilincseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kilincse kilincsei
a mi kilincsünk kilincseink
a ti kilincsetek kilincseitek
az ő kilincsük kilincseik