Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkint͡ʃ]

Főnév

kincs

  1. Nagy mennyiségű pénz vagy nemesfém.
  2. Nagy érték (az egészség nagy kincs)

Etimológia

Egy ótörök *kincs szóból, vö. kirgiz кенч. Az ótörök szó iráni eredetű.

Fordítások

Ragozás

kincs ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kincs kincsek
tárgyeset kincset kincseket
részes eset kincsnek kincseknek
-val/-vel kinccsel kincsekkel
-ért kincsért kincsekért
-vá/-vé kinccsé kincsekké
-ig kincsig kincsekig
-ként kincsként kincsekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kincsben kincsekben
-on/-en/-ön kincsen kincseken
-nál/-nél kincsnél kincseknél
-ba/-be kincsbe kincsekbe
-ra/-re kincsre kincsekre
-hoz/-hez/-höz kincshez kincsekhez
-ból/-ből kincsből kincsekből
-ról/-ről kincsről kincsekről
-tól/-től kincstől kincsektől
kincs birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kincsem kincseim
a te kincsed kincseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kincse kincsei
a mi kincsünk kincseink
a ti kincsetek kincseitek
az ő kincsük kincseik

Származékok

Szókapcsolatok

További információk

  • kincs - A magyar nyelv értelmező szótára
  • kincs - Új magyar etimológiai szótár
  • kincs - Szótár.net (hu-hu)
  • kincs - DeepL Translator (hu-de)
  • kincs - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • kincs - Google Translate (hu-en)
  • kincs - Akadémiai helyesírási szótár
  • kincs - Wikipédia (magyar)