Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkiʒbaːraːɲ]

Főnév

kisbárány

  1. Fiatal bárány. [1]

Etimológia

kis +‎ bárány

Ragozás

kisbárány ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kisbárány kisbárányok
tárgyeset kisbárányt kisbárányokat
részes eset kisbáránynak kisbárányoknak
-val/-vel kisbáránnyal kisbárányokkal
-ért kisbárányért kisbárányokért
-vá/-vé kisbáránnyá kisbárányokká
-ig kisbárányig kisbárányokig
-ként kisbárányként kisbárányokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kisbárányban kisbárányokban
-on/-en/-ön kisbárányon kisbárányokon
-nál/-nél kisbáránynál kisbárányoknál
-ba/-be kisbárányba kisbárányokba
-ra/-re kisbárányra kisbárányokra
-hoz/-hez/-höz kisbárányhoz kisbárányokhoz
-ból/-ből kisbárányból kisbárányokból
-ról/-ről kisbárányról kisbárányokról
-tól/-től kisbáránytól kisbárányoktól
kisbárány birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kisbárányom kisbárányaim
a te kisbárányod kisbárányaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kisbáránya kisbárányai
a mi kisbárányunk kisbárányaink
a ti kisbárányotok kisbárányaitok
az ő kisbárányuk kisbárányaik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6