Kiejtés

  • IPA: [ ˈkiʃmɒlɒt͡s]

Főnév

kismalac

  1. Fiatal, néhány napos vagy hetes malac. [1]

Etimológia

kis +‎ malac

Ragozás

kismalac ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kismalac kismalacok
tárgyeset kismalacot kismalacokat
részes eset kismalacnak kismalacoknak
-val/-vel kismalaccal kismalacokkal
-ért kismalacért kismalacokért
-vá/-vé kismalaccá kismalacokká
-ig kismalacig kismalacokig
-ként kismalacként kismalacokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kismalacban kismalacokban
-on/-en/-ön kismalacon kismalacokon
-nál/-nél kismalacnál kismalacoknál
-ba/-be kismalacba kismalacokba
-ra/-re kismalacra kismalacokra
-hoz/-hez/-höz kismalachoz kismalacokhoz
-ból/-ből kismalacból kismalacokból
-ról/-ről kismalacról kismalacokról
-tól/-től kismalactól kismalacoktól
kismalac birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kismalacom kismalacaim
a te kismalacod kismalacaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kismalaca kismalacai
a mi kismalacunk kismalacaink
a ti kismalacotok kismalacaitok
az ő kismalacuk kismalacaik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6