kismalac
Kiejtés
- IPA: [ ˈkiʃmɒlɒt͡s]
Főnév
kismalac
- Fiatal, néhány napos vagy hetes malac. [1]
Etimológia
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | kismalac | kismalacok |
tárgyeset | kismalacot | kismalacokat |
részes eset | kismalacnak | kismalacoknak |
-val/-vel | kismalaccal | kismalacokkal |
-ért | kismalacért | kismalacokért |
-vá/-vé | kismalaccá | kismalacokká |
-ig | kismalacig | kismalacokig |
-ként | kismalacként | kismalacokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | kismalacban | kismalacokban |
-on/-en/-ön | kismalacon | kismalacokon |
-nál/-nél | kismalacnál | kismalacoknál |
-ba/-be | kismalacba | kismalacokba |
-ra/-re | kismalacra | kismalacokra |
-hoz/-hez/-höz | kismalachoz | kismalacokhoz |
-ból/-ből | kismalacból | kismalacokból |
-ról/-ről | kismalacról | kismalacokról |
-tól/-től | kismalactól | kismalacoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | kismalacom | kismalacaim |
a te | kismalacod | kismalacaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
kismalaca | kismalacai |
a mi | kismalacunk | kismalacaink |
a ti | kismalacotok | kismalacaitok |
az ő | kismalacuk | kismalacaik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6