Kiejtés

  • IPA: [ ˈkloːnozaːʃ]

Főnév

klónozás

  1. (biológia) A klónozás ivartalan, a véletlent kizáró szaporodási forma, amely során genetikailag azonos, magasabb rendű szervezetek jönnek létre. A klón lényegi tulajdonsága, hogy az utódszervezet (ami lehet egyetlen sejt is) genetikai szempontból teljesen megegyezik az anyaszervezettel, mivel kialakulása során nem történt olyan ivaros folyamat, amely a gének megváltozására alkalmat adott volna (az esetlegesen fellépő mutációktól most az egyszerűség kedvéért eltekintünk).

Etimológia

klónoz +‎ -ás

Fordítások

Ragozás

klónozás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset klónozás klónozások
tárgyeset klónozást klónozásokat
részes eset klónozásnak klónozásoknak
-val/-vel klónozással klónozásokkal
-ért klónozásért klónozásokért
-vá/-vé klónozássá klónozásokká
-ig klónozásig klónozásokig
-ként klónozásként klónozásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben klónozásban klónozásokban
-on/-en/-ön klónozáson klónozásokon
-nál/-nél klónozásnál klónozásoknál
-ba/-be klónozásba klónozásokba
-ra/-re klónozásra klónozásokra
-hoz/-hez/-höz klónozáshoz klónozásokhoz
-ból/-ből klónozásból klónozásokból
-ról/-ről klónozásról klónozásokról
-tól/-től klónozástól klónozásoktól
klónozás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én klónozásom klónozásaim
a te klónozásod klónozásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
klónozása klónozásai
a mi klónozásunk klónozásaink
a ti klónozásotok klónozásaitok
az ő klónozásuk klónozásaik