Kiejtés

  • IPA: [ ˈkomplɛmɛntɒritaːʃ]

Főnév

komplementaritás

  1. Egy dolog komplementer volta.
  2. A kvantumelmélet egyik tétele. Eszerint egy mikrorészecske esetén vagy a részecske térbeli elhelyezkedése, vagy az energiája (impulzusa) határozható meg, de a kettő egyszerre sohasem.