lánc
Kiejtés
- IPA: [ ˈlaːnt͡s]
Főnév
lánc
- Fémből készült karikák vagy szemek sorának összefűzése; két elem összekapcsolására szolgál.
Etimológia
Egy szláv *lancug szóból, vö. lengyel łańcuch.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | lánc | láncok |
tárgyeset | láncot | láncokat |
részes eset | láncnak | láncoknak |
-val/-vel | lánccal | láncokkal |
-ért | láncért | láncokért |
-vá/-vé | lánccá | láncokká |
-ig | láncig | láncokig |
-ként | láncként | láncokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | láncban | láncokban |
-on/-en/-ön | láncon | láncokon |
-nál/-nél | láncnál | láncoknál |
-ba/-be | láncba | láncokba |
-ra/-re | láncra | láncokra |
-hoz/-hez/-höz | lánchoz | láncokhoz |
-ból/-ből | láncból | láncokból |
-ról/-ről | láncról | láncokról |
-tól/-től | lánctól | láncoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | láncom | láncaim |
a te | láncod | láncaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
lánca | láncai |
a mi | láncunk | láncaink |
a ti | láncotok | láncaitok |
az ő | láncuk | láncaik |