lég

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈleːɡ]

Főnév

lég

1. (régies): Az anyagok ismerete előtt külön elemnek tekintették a levegőt.

Etimológia

Tudatos szóösszevonás eredménye a régi nyelvi levegő ég (levegő) szószerkezetből.

Származékok

• légi, légzés
• (összetételek): bányalég, légáram, légáramlás, légáramlat, légcsavar, légfűtés, léggömb, léggyökér, léghajó, léghalmaz, léghőmérséklet, léhűtés, légkamra, légkondicionálás, légköbméter, légkör, léglökés, légmell, légmozgás, légnedvesség, légnemű, légnyomás, légoltalom, légörvény, légpárna, légpuska, légszennyezés, légszennyeződés, légszivattyú, légtérzárlat, légtorna, légtornász, légtömeg, légvédelem, légvezeték, légvonal, légzsák, sújtólég

Fordítások

Tartalom

angol: air (en) arab: هَوَاء‎ (ar) (hawāʔ) baskír: һауа (ba) (hawa) bolgár: въ̀здух (bg) hn (vǎ̀zduh) cseh: vzduch (cs) hn eszperantó: aero (eo) finn: ilma (fi) francia: air (fr) hn nyugati fríz: lucht (fy) görög: αέρας (el) hn (aéras) ógörög: ἀήρ (grc) hn (aḗr) héber: אוויר‎ (he) hn (avír) hindi: हवा (hi) nn (havā) holland: lucht (nl) ido: aero (io) izlandi: loft (is) sn japán: 空気 (ja) (くうき, kūki), 天空 (ja) (tenkū) kínai: 空气 (zh) (kōngqì) kirgiz: аба (ky) (aba)

latin: aer (la) hn lengyel: powietrze (pl) sn lett: gaiss (lv) hn litván: oras (lt) hn macedón: воздух (mk) hn (vozduh) maláj: udara (ms), hawa (ms) navahó: níłchʼi (nv) német: Luft (de) nn orija: ବାୟୁ (or) (bayu) olasz: aria (it) nn orosz: воздух (ru) hn (vozdux) perzsa: باد‎ (fa), وای‎ (fa), وایو‎ (fa), هوا‎ (fa) portugál: ar (pt) román: aer (ro), văzduh (ro) skót gael: adhar (gd) hn, àile (gd) hn, gaoth (gd) nn spanyol: aire (es) hn svéd: luft (sv) kn szamoai: 'ea (sm) szlovén: zrak (sl) hn szuahéli: hewa (sw) telugu: గాలి (te) (gāli) török: hava (tr), tenek (tr) urdu: ہوا‎ (ur) nn (havā) zazaki: ayam (diq)