licit
Kiejtés
- IPA: [ ˈlit͡sit]
Főnév
licit
Etimológia
Elvonással keletkezett a(z) licitál szóból. [2]
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | licit | licitek |
tárgyeset | licitet | liciteket |
részes eset | licitnek | liciteknek |
-val/-vel | licittel | licitekkel |
-ért | licitért | licitekért |
-vá/-vé | licitté | licitekké |
-ig | licitig | licitekig |
-ként | licitként | licitekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | licitben | licitekben |
-on/-en/-ön | liciten | liciteken |
-nál/-nél | licitnél | liciteknél |
-ba/-be | licitbe | licitekbe |
-ra/-re | licitre | licitekre |
-hoz/-hez/-höz | licithez | licitekhez |
-ból/-ből | licitből | licitekből |
-ról/-ről | licitről | licitekről |
-tól/-től | licittől | licitektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | licitem | licitjeim |
a te | licited | licitjeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
licitje | licitjei |
a mi | licitünk | licitjeink |
a ti | licitetek | licitjeitek |
az ő | licitjük | licitjeik |
Jegyzetek
- ↑ Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. 2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 2002. ISBN 963-05-7875-1
- ↑ Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6