Kiejtés

  • IPA: [ ˈmeːz]

Főnév

méz

  1. (konyha) Magas cukortartalmú, erősen viszkózus folyadék, amelyet a mézelő méhek virágnektárból állítanak elő.

Etimológia

Fordítások

Ragozás

méz ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset méz mézek
tárgyeset mézt mézeket
részes eset méznek mézeknek
-val/-vel mézel mézekkel
-ért mézért mézekért
-vá/-vé mézé mézekké
-ig mézig mézekig
-ként mézként mézekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben mézben mézekben
-on/-en/-ön mézen mézeken
-nál/-nél méznél mézeknél
-ba/-be mézbe mézekbe
-ra/-re mézre mézekre
-hoz/-hez/-höz mézhez mézekhez
-ból/-ből mézből mézekből
-ról/-ről mézről mézekről
-tól/-től méztől mézektől
méz birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én mézem mézeim
a te mézed mézeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
méze mézei
a mi mézünk mézeink
a ti mézetek mézeitek
az ő mézük mézeik

Származékok