mangalica
Kiejtés
- IPA: [ ˈmɒŋɡɒlit͡sɒ]
Főnév
mangalica
- (konyha) Göndör szőrű, lógó fülű zsírsertés. [1]
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | mangalica | mangalicák |
tárgyeset | mangalicát | mangalicákat |
részes eset | mangalicának | mangalicáknak |
-val/-vel | mangalicával | mangalicákkal |
-ért | mangalicáért | mangalicákért |
-vá/-vé | mangalicává | mangalicákká |
-ig | mangalicáig | mangalicákig |
-ként | mangalicaként | mangalicákként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | mangalicában | mangalicákban |
-on/-en/-ön | mangalicán | mangalicákon |
-nál/-nél | mangalicánál | mangalicáknál |
-ba/-be | mangalicába | mangalicákba |
-ra/-re | mangalicára | mangalicákra |
-hoz/-hez/-höz | mangalicához | mangalicákhoz |
-ból/-ből | mangalicából | mangalicákból |
-ról/-ről | mangalicáról | mangalicákról |
-tól/-től | mangalicától | mangalicáktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | mangalicám | mangalicáim |
a te | mangalicád | mangalicáid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
mangalicája | mangalicái |
a mi | mangalicánk | mangalicáink |
a ti | mangalicátok | mangalicáitok |
az ő | mangalicájuk | mangalicáik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6