mar

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɒr]

Ige

mar

1. Harap.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

Származékok

• marás, marat, maró

• (igekötős alakok): | belemar | elmar | felmar | kimar | lemar | megmar | összemar | szétmar | 

Főnév

mar

1. Állatoknál a hát lapocka fölötti része.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

További információ

• mar - A magyar nyelv értelmező szótára
• mar - Új magyar etimológiai szótár
• mar - Szótár.net (hu-hu)
• mar - Google Translate (hu-en)
• mar - Akadémiai helyesírási szótár
• mar - Wikipédia (magyar)

Angol

Ige

mar (alapjelen, egyes szám harmadik személy mars, folyamatos melléknévi igenév marring, második és harmadik alakja marred)

1. megrongál
2. kárt okoz (valamiben)

További információ

• mar - Szótár.net (en-hu)
• mar - Sztaki (en-hu)
• mar - Merriam–Webster
• mar - Cambridge Dictionary
• mar - WordNet
• mar - Яндекс Переводчик (en-ru)
• mar - Google Translate (en-hu)
• mar - Wikipédia (angol)

Kurd

Főnév

mar

1. kígyó

Portugál

Kiejtés

• IPA: [mɐɾ]

Főnév

mar hn

1. tenger

Spanyol

Kiejtés

• IPA: /ˈmaɾ/, [ˈmaɾ]

Főnév

mar hn (többes szám mares)

1. tenger

Etimológia

A latin mare szóból.

További információ

• mar - Szótár.net (es-hu)
• mar - Lingea (es-hu)
• mar - Diccionario de la lengua española
• mar - Google Translate (es-en)
• mar - Яндекс Переводчик (es-ru)
• mar - PONS (es-en)
• mar - Reverso Context (es-en)
• mar - Wikipédia (spanyol)