Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛɡɛleːɡɛdeːʃ]

Főnév

megelégedés

  1. Az a tény, hogy vki megelégszik vmivel.
  2. Megelégedettség.

Etimológia

meg- +‎ elégedés

Fordítások

Ragozás

megelégedés ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset megelégedés megelégedések
tárgyeset megelégedést megelégedéseket
részes eset megelégedésnek megelégedéseknek
-val/-vel megelégedéssel megelégedésekkel
-ért megelégedésért megelégedésekért
-vá/-vé megelégedéssé megelégedésekké
-ig megelégedésig megelégedésekig
-ként megelégedésként megelégedésekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben megelégedésben megelégedésekben
-on/-en/-ön megelégedésen megelégedéseken
-nál/-nél megelégedésnél megelégedéseknél
-ba/-be megelégedésbe megelégedésekbe
-ra/-re megelégedésre megelégedésekre
-hoz/-hez/-höz megelégedéshez megelégedésekhez
-ból/-ből megelégedésből megelégedésekből
-ról/-ről megelégedésről megelégedésekről
-tól/-től megelégedéstől megelégedésektől
megelégedés birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én megelégedésem megelégedéseim
a te megelégedésed megelégedéseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
megelégedése megelégedései
a mi megelégedésünk megelégedéseink
a ti megelégedésetek megelégedéseitek
az ő megelégedésük megelégedéseik
  • 3

Forrás