Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛksoːliːtaːʃ]

Főnév

megszólítás

  1. Levél kezdete, fejrésze.

Fordítások

Ragozás

megszólítás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset megszólítás megszólítások
tárgyeset megszólítást megszólításokat
részes eset megszólításnak megszólításoknak
-val/-vel megszólítással megszólításokkal
-ért megszólításért megszólításokért
-vá/-vé megszólítássá megszólításokká
-ig megszólításig megszólításokig
-ként megszólításként megszólításokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben megszólításban megszólításokban
-on/-en/-ön megszólításon megszólításokon
-nál/-nél megszólításnál megszólításoknál
-ba/-be megszólításba megszólításokba
-ra/-re megszólításra megszólításokra
-hoz/-hez/-höz megszólításhoz megszólításokhoz
-ból/-ből megszólításból megszólításokból
-ról/-ről megszólításról megszólításokról
-tól/-től megszólítástól megszólításoktól
megszólítás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én megszólításom megszólításaim
a te megszólításod megszólításaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
megszólítása megszólításai
a mi megszólításunk megszólításaink
a ti megszólításotok megszólításaitok
az ő megszólításuk megszólításaik

Etimológia

megszólít +‎ -ás