Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛzøːʃeːɡ]

Főnév

mezőség

  1. Nagy kiterjedésű mező. [1]

Etimológia

mező +‎ -ség

Ragozás

mezőség ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset mezőség mezőségek
tárgyeset mezőséget mezőségeket
részes eset mezőségnek mezőségeknek
-val/-vel mezőséggel mezőségekkel
-ért mezőségért mezőségekért
-vá/-vé mezőséggé mezőségekké
-ig mezőségig mezőségekig
-ként mezőségként mezőségekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben mezőségben mezőségekben
-on/-en/-ön mezőségen mezőségeken
-nál/-nél mezőségnél mezőségeknél
-ba/-be mezőségbe mezőségekbe
-ra/-re mezőségre mezőségekre
-hoz/-hez/-höz mezőséghez mezőségekhez
-ból/-ből mezőségből mezőségekből
-ról/-ről mezőségről mezőségekről
-tól/-től mezőségtől mezőségektől
mezőség birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én mezőségem mezőségeim
a te mezőséged mezőségeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
mezősége mezőségei
a mi mezőségünk mezőségeink
a ti mezőségetek mezőségeitek
az ő mezőségük mezőségeik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6