násfa
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈnaːʃfɒ]
Főnév
násfa
- (régies) Nyakláncon viselt, drágakővel kirakott arany ékszer.
Etimológia
Egy szláv *na usva kifejezésből.
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | násfa | násfák |
| tárgyeset | násfát | násfákat |
| részes eset | násfának | násfáknak |
| -val/-vel | násfával | násfákkal |
| -ért | násfáért | násfákért |
| -vá/-vé | násfává | násfákká |
| -ig | násfáig | násfákig |
| -ként | násfaként | násfákként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | násfában | násfákban |
| -on/-en/-ön | násfán | násfákon |
| -nál/-nél | násfánál | násfáknál |
| -ba/-be | násfába | násfákba |
| -ra/-re | násfára | násfákra |
| -hoz/-hez/-höz | násfához | násfákhoz |
| -ból/-ből | násfából | násfákból |
| -ról/-ről | násfáról | násfákról |
| -tól/-től | násfától | násfáktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | násfám | násfáim |
| a te | násfád | násfáid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
násfája | násfái |
| a mi | násfánk | násfáink |
| a ti | násfátok | násfáitok |
| az ő | násfájuk | násfáik |
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)