nagyközség
Kiejtés
- IPA: [ ˈnɒckøʒeːɡ]
Főnév
nagyközség
- (államigazgatás) (régies) Nagyobb lélekszámú, önálló elöljáróságú község.
Etimológia
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | nagyközség | nagyközségek |
tárgyeset | nagyközséget | nagyközségeket |
részes eset | nagyközségnek | nagyközségeknek |
-val/-vel | nagyközséggel | nagyközségekkel |
-ért | nagyközségért | nagyközségekért |
-vá/-vé | nagyközséggé | nagyközségekké |
-ig | nagyközségig | nagyközségekig |
-ként | nagyközségként | nagyközségekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | nagyközségben | nagyközségekben |
-on/-en/-ön | nagyközségen | nagyközségeken |
-nál/-nél | nagyközségnél | nagyközségeknél |
-ba/-be | nagyközségbe | nagyközségekbe |
-ra/-re | nagyközségre | nagyközségekre |
-hoz/-hez/-höz | nagyközséghez | nagyközségekhez |
-ból/-ből | nagyközségből | nagyközségekből |
-ról/-ről | nagyközségről | nagyközségekről |
-tól/-től | nagyközségtől | nagyközségektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | nagyközségem | nagyközségm |
a te | nagyközséged | nagyközségd |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
nagyközsége | nagyközség |
a mi | nagyközségünk | nagyközségnk |
a ti | nagyközségetek | nagyközségtek |
az ő | nagyközségük | nagyközségk |
- 3
Forrás
- Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)