Kiejtés

  • IPA: [ ˈnɒckøʒeːɡ]

Főnév

nagyközség

  1. (államigazgatás) (régies) Nagyobb lélekszámú, önálló elöljáróságú község.

Etimológia

nagy +‎ község

Ragozás

nagyközség ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset nagyközség nagyközségek
tárgyeset nagyközséget nagyközségeket
részes eset nagyközségnek nagyközségeknek
-val/-vel nagyközséggel nagyközségekkel
-ért nagyközségért nagyközségekért
-vá/-vé nagyközséggé nagyközségekké
-ig nagyközségig nagyközségekig
-ként nagyközségként nagyközségekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben nagyközségben nagyközségekben
-on/-en/-ön nagyközségen nagyközségeken
-nál/-nél nagyközségnél nagyközségeknél
-ba/-be nagyközségbe nagyközségekbe
-ra/-re nagyközségre nagyközségekre
-hoz/-hez/-höz nagyközséghez nagyközségekhez
-ból/-ből nagyközségből nagyközségekből
-ról/-ről nagyközségről nagyközségekről
-tól/-től nagyközségtől nagyközségektől
nagyközség birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én nagyközségem nagyközségm
a te nagyközséged nagyközségd
az ő/ön/maga
az önök/maguk
nagyközsége nagyközség
a mi nagyközségünk nagyközségnk
a ti nagyközségetek nagyközségtek
az ő nagyközségük nagyközségk
  • 3

Forrás