napforduló

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈnɒpforduloː]

Főnév

napforduló

1. A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata: a Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik.

Etimológia

nap +‎ forduló, a német Sonnenwende szó tükörfordítása

Fordítások

Tartalom

angol: solstice (en) óangol: midsumor (ang) hn, sunstede (ang) hn, sungihte (ang) sn bolgár: слънцестоне (bg) sn (slǎncestone) cseh: slunovrat (cs) hn dán: solhverv (da) sn eszperantó: solstico (eo) finn: päivänseisaus (fi) francia: solstice (fr) hn görög: ηλιοστάσιο (el) sn (iliostásio) grúz: ნაბუნიობა (ka) (nabunioba) holland: zonnewende (nl) nn, zonnestilstand (nl) hn ír: grianstad (ga) hn izlandi: sólstöður (is) tsz, sólhvörf (is) tsz japán: 冬至 (ja) (とうじ, tōji) (téli), 夏至 (ja) (げし, geshi) (nyári) katalán: solstici (ca) hn kínai: 至日 (zh) (zhìrì), 至點 (zh), 至点 (zh) (zhìdiǎn), 冬至 (zh) (dōngzhì) (téli), 夏至 (zh) (xiàzhì) (nyári)

lengyel: przesilenie (pl) sn lett: saulgrieži (lv) tsz litván: saulėgrįža (lt) nn maláj: solstis (ms) maori: takanga o te rā (mi), hikumutu (mi) (téli), Ihu o Takurua (mi) (téli), Ihu o Hineraumati (mi) (nyári) navahó: shá niighááh (nv), shá niiltłʼah (nv) német: Sonnenwende (de) nn norvég: solverv (no) sn norvég nynorsk: solkverv (nn) hn olasz: solstizio (it) hn orosz: солнцестояние (ru) sn (solncestojanije) örmény: արևադարձ (hy) (arewadarj) perzsa: گشتن‎ (fa) (gaštan), انقلاب‎ (fa) (enγelāb) portugál: solstício (pt) hn román: solstițiu (ro) sn, solstițiul verii (ro) sn, solstițiul iernii (ro) sn spanyol: solsticio (es) hn svéd: sommarsolstånd (sv) (hosszú nap), vintersolstånd (sv) (rövid nap), solstånd (sv) sn thai: มายัน (th) (mayan)