Kiejtés

  • IPA: [ ˈɲɛlveːs]

Főnév

nyelvész

  1. Az emberi nyelvekkel foglalkozó szakember.

Etimológia

nyelv +‎ -ész

Fordítások

Ragozás

nyelvész ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset nyelvész nyelvészek
tárgyeset nyelvészt nyelvészeket
részes eset nyelvésznek nyelvészeknek
-val/-vel nyelvésszel nyelvészekkel
-ért nyelvészért nyelvészekért
-vá/-vé nyelvésszé nyelvészekké
-ig nyelvészig nyelvészekig
-ként nyelvészként nyelvészekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben nyelvészben nyelvészekben
-on/-en/-ön nyelvészen nyelvészeken
-nál/-nél nyelvésznél nyelvészeknél
-ba/-be nyelvészbe nyelvészekbe
-ra/-re nyelvészre nyelvészekre
-hoz/-hez/-höz nyelvészhez nyelvészekhez
-ból/-ből nyelvészből nyelvészekből
-ról/-ről nyelvészről nyelvészekről
-tól/-től nyelvésztől nyelvészektől
nyelvész birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én nyelvészem nyelvészeim
a te nyelvészed nyelvészeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
nyelvésze nyelvészei
a mi nyelvészünk nyelvészeink
a ti nyelvészetek nyelvészeitek
az ő nyelvészük nyelvészeik