officiate
Ige
officiate (alapjelen, egyes szám harmadik személy officiates, folyamatos melléknévi igenév officiating, második és harmadik alakja officiated)
- ténykedik , működik, ténykedik, tevékenykedik, funkcionál (vmiként);
- tisztet/szerepet betölt, funkciót betölt/ellát
- misézik; istentiszteletet tart; (egyházi) szertartást vezet/végez; [főleg protestáns használatban:] szolgál
- officiate at weddings
- esket, esketést végez
- five judges will officiate at the competition
- öt bíró vezeti majd a versenyt
- officiate as host
- a házigazda szerepét/tisztét tölti be