orv
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈorv]
Főnév
orv
- (elavult) tolvaj
Melléknév
orv
- (választékos) alattomos gonosztevőre jellemző [1]
Etimológia
Egy ótörök *oghry szóból, vö. kirgiz uuru (ууру).
Származékok
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6