osztópont

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈostoːpont]

Főnév

osztópont

1. (matematika) Ha egy szakasz n egész, egyforma részre felosztjuk, akkor az osztópontokat határozzuk meg. Pl. felezőpont, harmadoló pontok. Mindig n-1 osztópont keletkezik.

• angol: sector point (en)
• német: Unterteilungspunkt (de)