ousar

Portugál

Kiejtés

• IPA: [owˈzaɾ]

Ige

ousar (first-person singular jelen ouso, first-person singular múlt ousei, bef. melléknévi igenév ousado)

1. mer, merészel

Etimológia

Végső soron a latin audeo igéből.

Lásd még

• Függelék:Portugál szógyakorisági lista