oxidáció

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈoksidaːt͡sijoː]

Főnév

oxidáció

1. (kémia) A levegőből felvett oxigén által végbement vegyi átalakulás.

Szinonimák

• korrózió

Fordítások

Tartalom

angol: oxidation (en) cseh: oxidace (cs) nn finn: hapettuminen (fi) francia: oxydation (fr) nn japán: 酸化 (ja) (さんか, sanka) kínai: 氧化 (zh) (yǎnghuà) koreai: 산화 (ko) (sanhwa) (酸化 (ko))

német: Oxidation (de) nn, Oxydation (de) nn olasz: ossidazione (it) nn orosz: окисление (ru) sn (okislénije), оксидация (ru) nn (oksidácija) spanyol: oxidación (es) nn török: paslanma (tr)

Ragozás

oxidáció ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	oxidáció	oxidációk
tárgyeset	oxidációt	oxidációkat
részes eset	oxidációnak	oxidációknak
-val/-vel	oxidációval	oxidációkkal
-ért	oxidációért	oxidációkért
-vá/-vé	oxidációvá	oxidációkká
-ig	oxidációig	oxidációkig
-ként	oxidációként	oxidációkként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	oxidációban	oxidációkban
-on/-en/-ön	oxidáción	oxidációkon
-nál/-nél	oxidációnál	oxidációknál
-ba/-be	oxidációba	oxidációkba
-ra/-re	oxidációra	oxidációkra
-hoz/-hez/-höz	oxidációhoz	oxidációkhoz
-ból/-ből	oxidációból	oxidációkból
-ról/-ről	oxidációról	oxidációkról
-tól/-től	oxidációtól	oxidációktól

oxidáció birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	oxidációm	oxidációim
a te	oxidációd	oxidációid
az ő/ön/maga az önök/maguk	oxidációja	oxidációi
a mi	oxidációnk	oxidációink
a ti	oxidációtok	oxidációitok
az ő	oxidációjuk	oxidációik