Kiejtés

  • IPA: [ ˈpoːr]

Főnév

pór

  1. (régies, választékos) Paraszt, szegény ember.

Etimológia

A német Bauer szóból.

Származékok

Fordítások

Ragozás

pór ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset pór pórok
tárgyeset pórt pórokat
részes eset pórnak póroknak
-val/-vel pórral pórokkal
-ért pórért pórokért
-vá/-vé pórrá pórokká
-ig pórig pórokig
-ként pórként pórokként
-ul/-ül pórul -
-ban/-ben pórban pórokban
-on/-en/-ön póron pórokon
-nál/-nél pórnál póroknál
-ba/-be pórba pórokba
-ra/-re pórra pórokra
-hoz/-hez/-höz pórhoz pórokhoz
-ból/-ből pórból pórokból
-ról/-ről pórról pórokról
-tól/-től pórtól póroktól
pór birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én pórom pórjaim
a te pórod pórjaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
pórja pórjai
a mi pórunk pórjaink
a ti pórotok pórjaitok
az ő pórjuk pórjaik