pofátlanság
Kiejtés
- IPA: [ ˈpofaːtlɒnʃaːɡ]
Főnév
pofátlanság
- (bizalmas) (Felháborító) szemtelenség. [1]
Etimológia
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | pofátlanság | pofátlanságok |
tárgyeset | pofátlanságot | pofátlanságokat |
részes eset | pofátlanságnak | pofátlanságoknak |
-val/-vel | pofátlansággal | pofátlanságokkal |
-ért | pofátlanságért | pofátlanságokért |
-vá/-vé | pofátlansággá | pofátlanságokká |
-ig | pofátlanságig | pofátlanságokig |
-ként | pofátlanságként | pofátlanságokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | pofátlanságban | pofátlanságokban |
-on/-en/-ön | pofátlanságon | pofátlanságokon |
-nál/-nél | pofátlanságnál | pofátlanságoknál |
-ba/-be | pofátlanságba | pofátlanságokba |
-ra/-re | pofátlanságra | pofátlanságokra |
-hoz/-hez/-höz | pofátlansághoz | pofátlanságokhoz |
-ból/-ből | pofátlanságból | pofátlanságokból |
-ról/-ről | pofátlanságról | pofátlanságokról |
-tól/-től | pofátlanságtól | pofátlanságoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | pofátlanságom | pofátlanságaim |
a te | pofátlanságod | pofátlanságaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
pofátlansága | pofátlanságai |
a mi | pofátlanságunk | pofátlanságaink |
a ti | pofátlanságotok | pofátlanságaitok |
az ő | pofátlanságuk | pofátlanságaik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6